Képes vagyok feladni?

Fel kellene?

Mikor jön el az a pont, amikor már nem is az a kérdés, hogy képes vagyok-e feladni, hanem az, hogy fel kell-e adnom akkor, amikor már nincs előre és nincs jövő?

Fel kell-e adnom, amikor azt hiszed egy heti kedvesség és 2 nagyon jó program semmissé teszi azt, hogy átvágtál? Fel kell-e adnom, amikor a megjegyzéseidből süt, hogy nincs közös tervünk a jövőre? Fel kell-e adnom, ha nem akarsz bemutatni és összeköltözni sem és ezt kifogássokkal feded el? Fel kell-e adnom, ha egy olyan kapcsolathoz hasonlítod a miénket, ami nem működik? Fel kell-e adnom, ha csak nálam lenni természetes?  Fel kell-e adnom, ha nem számítanak az egy éve magunk előtt tolt problémák, mert azt hiszed, ha megoldod újabb jön? Fel kell-e adnom, ha csak a szex számít? Fel kell-e adnom, ha nem érted, mit jelent nekem kapcsolatban élni és amit szeretnék, az nem elnyomást jelent és a barátaid hanyagolását?  Fel kell-e adnom, ha nem hiszel bennem és én hiába?

Rengeteg a kérdés, de a legfontosabb az, hogy fel tudom-e adni, ha meg kell változnom, mert így nem kellek igazán és neked könnyebb, ha nem beszélünk a problémákról?

Nem tudom, de félek attól, amikor ellöksz és már nem tudok visszatérni és attól is, amikor én löklek el, mert a csend után mindent elvisz egy vihar.