Az edzéssel való kapcsolatom egyébként elég rapszodikus. Az egyik exem meg volt róla győződve, hogy az edzés nem a jó érzésről szól, a másik csak azért járt, hogy jobban nézzen ki, a harmadik állandóan készült edzeni, a negyedik imádta a mozgást. valahol mindannyian hatással voltak rám.
Mire az utóbbi fiút megismertem, már behúzott a TRX és futás kombó, így könnyű volt átvenni a lelkesedést, még ha nem is értette, ez engem miért lep meg ennyire.
Na, lássuk, miért? A következő két edzésbeli időszak meg fogja ezt magyarázni egy kicsit:
Amikor évekig azt hallgatod, hogy edzeni KELL, de az nem a jó érzésről szól, hanem arról, hogy edzel és fasza vagy / lefogysz / bizonyítasz másoknak/ lekörözöl másokat, akkor nincs miért megszeretni, csak csinálni kell és kész. Látod a változást, de utálod még a gondolatot is, alig várod, hogy ne kelljen menni.
A fentiek, meg egy Spartan Race után egy sérülésre hivatkozva én évekre abbahagytam az edzést, aztán most januárban egy törés után újra nekiálltam, majd megint abbahagytam és egy nagyobb dráma közepén elkezdtem futni és TRXre járni és az utóbbival jött a "te, ez jó" és az "én ezt amúgy szeretem" áttörés, mert a TRX-t élveztem és végre magamért edzettem más emberekkel együtt és a futásban is próbáltam újra és újra legyűrni magam és amikor ez rendszeressé vált és a kimaradt időszakokban - akár 1 hét alatt - elkezdett hiányozni, akkor megváltozott a hozzáállásom.
28 éves vagyok és végre szeretek edzeni, ráadásul nem azért, mert elvárják tőlem, hanem azért, mert élvezem. Látom a változást és szeretek elindulni. Végre.
Ha a futást vesszük, akkor km/idő téren már legyőztem magam, a távra még gyúrnom kell, ha a TRX-t, akkor nyertem azzal, hogy lementem végre terembe és csoportban edzek.
Follow my blog with Bloglovin
A fentiek, meg egy Spartan Race után egy sérülésre hivatkozva én évekre abbahagytam az edzést, aztán most januárban egy törés után újra nekiálltam, majd megint abbahagytam és egy nagyobb dráma közepén elkezdtem futni és TRXre járni és az utóbbival jött a "te, ez jó" és az "én ezt amúgy szeretem" áttörés, mert a TRX-t élveztem és végre magamért edzettem más emberekkel együtt és a futásban is próbáltam újra és újra legyűrni magam és amikor ez rendszeressé vált és a kimaradt időszakokban - akár 1 hét alatt - elkezdett hiányozni, akkor megváltozott a hozzáállásom.
28 éves vagyok és végre szeretek edzeni, ráadásul nem azért, mert elvárják tőlem, hanem azért, mert élvezem. Látom a változást és szeretek elindulni. Végre.
Ha a futást vesszük, akkor km/idő téren már legyőztem magam, a távra még gyúrnom kell, ha a TRX-t, akkor nyertem azzal, hogy lementem végre terembe és csoportban edzek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése