2018. augusztus 6., hétfő

Neil Gaiman - Amerikai istenek

"Szörnyű ​vihar közeledik… 
 Árnyék három évet töltött börtönben, közben mindvégig csak azt a pillanatot várta, amikor végre hazatérhet szeretett feleségéhez, hogy együtt új életet kezdjenek. De mielőtt találkozhatnának, szabadulása előtt néhány nappal a felesége autóbaleset áldozata lesz. Árnyék élete romokban hever, és ekkor a sors egy különös idegennel hozza össze, aki Szerda néven mutatkozik be, és furcsa módon sokkal többet tud róla, mint ő saját magáról. Szerda munkát ajánl neki, és miközben az események egyre váratlanabb fordulatokat vesznek, Árnyék kénytelen lesz megtanulni, hogy a múlt sohasem hal meg igazából. Mindenkinek, még az ő szeretett Laurájának is voltak titkai, és az álmok, mesék, legendák sokkal valóságosabbak, mint azt korábban gondolta volna. Árnyék számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mindennapi élet nyugodt felszíne alatt különös vihar tombol. Egy háború, amelynek tétje nem más, mint Amerika lelke. Egy háború, amelynek Árnyék hirtelen a kellős közepén találja magát."

Szerintem Gaiman őrült és zseniális. Őrült, mert ilyen ötletei tökéletesen normális embernek nincsenek és zseniális, mert hatalmas tudása van és olyan történeteket ír, amik magukban szippantanak. A stílusa egyedi és szerintem pont az a fajta, amit vagy imádni vagy utálni lehet. 

Az Amerikai istenek című könyv fordulatos, kusza, elmebeteg és engem teljesen magával sodort. Néha szerettem volna földhöz vágni, néha pedig rajongtam érte.

Sokaktól hallottam, hogy el kell olvasnom, mert a kedvenc Gaiman könyvem lesz majd. Innen üzenném, hogy ez nem így van. Nem volt képes rá, hogy  a Soseholt kitúrja. Ez a világ sokkal sokkal távolabb állt tőlem, de az egészen biztos, hogy érdemes volt elolvasni a könyvet. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

AWS